Magyarország a GDP arányában 1%-os finanszírozási tartalékkal rendelkezik, ami egy esetleges Brexit esetén kialakuló piaci turbulencia idején felhasználható - jelentette ki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója.
174,7 milliárd forinttal emelkedett májusban a lakossági állampapírok állománya. A legkeresettebbek a Kamatozó és a Féléves Kincstárjegyek voltak, míg a Prémium Magyar Állampapírokból most kevesebbet újítottak meg a magyarok - derült ki az ÁKK legfrissebb közleményéből.
A meghirdetett 45 milliárd forint helyett 56 milliárd forint értékben adott el 3, 5, illetve 10 éves államkötvényeket csütörtök délelőtti aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Különösen népszerűnek bizonyultak a 10 éves lejáratú papírok, melyekre hétszeres volt a túljegyzés.
Az e heti kínai kötvénykibocsátás után egyelőre nem látja szükségesnek az Államadósság Kezelő Központ, hogy milliárd eurós nagyságrendben újra megjelenjen a kínai piacon, ehelyett a jelenlét néhány év alatti felépítése a fontos, illetve az, hogy a hagyományos euró- és dolláralapú forrásbevonás mellett egy harmadik választási lehetőség is rendelkezésre álljon - többek között ezt fogalmazta meg a Magyar Időknek adott, vasárnap megjelent interjúban Barcza György. Az ÁKK-vezér szerint négy tényezőnek köszönhető, hogy a lengyel kötvényhozamok alá süllyedtek a magyar papírok hozamai és mindez arra is utal, hogy felminősítések sorozatát árazta be a piac Magyarország kapcsán. A jüankötvény árazásáról, az euróhoz képest becsült felárának méretéről saját szombati cikkünk:
Közel 100 milliárd forinttal emelkedett márciusban a lakossági állampapírok állománya. A Féléves Kincstárjegy (FKJ) volt márciusban a legkedveltebb, mióta a banki értékesítési hálózatban is kapni lehet. A Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) esetén a hóközi kamatcsökkentést megelőző intenzív vásárlások emelték az átlagos fölé az értékesített mennyiséget - áll az ÁKK közleményében.
Április 1-től új sorozatokat indít, és egységesen 25 bázisponttal csökkenti a lakosság számára értékesített három,- és ötéves futamidejű Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) kamatprémiumát az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - áll az ÁKK közleményében.
260 milliárd forinttal emelkedett februárban a lakossági állampapírok állománya. Kamatozó Kincstárjegyből (KKJ) vásároltak a legtöbbet a magyarok, még a hó eleji 25 bázispontos kamatcsökkentés előtt. A Féléves Kincstárjegy (FKJ) is sláger volt, de jól fogyott a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) is - áll az ÁKK legfrissebb közleményében.
Február elején jelentette be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy többek között csökkentik a Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) és a Féléves Kincstárjegy (FKJ) kamatát is egységesen 25 bázisponttal. A csökkentett kamat életbe lépését megelőző héten a magyar lakosság sosem látott heti keresletet mutatott a KKJ iránt, az FKJ pedig kamatcsökkentés ide vagy oda, továbbra is virágkorát éli.
A lakossági állampapírpiac dinamikusan növekszik, rekordot döntött januárban a lakossági állampapír-állomány, így az államadósság többségi tulajdona belföldi szereplők kezében van - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az M1 aktuális csatornáján.
Az Államadósság Kezelő Központ megváltoztatta a publikációs rendet: már nem adnak heti jelentést a központi kormányzat tartozásáról, így nem látni, mennyi volt a "trükk" az év végi államadósság-csökkentésben - írja a Világgazdaság. A heti adósságadatok január óta nem frissülnek.
Múlt hétfő után ma is tartott likviditási diszkontkincstárjegy aukciót az Államadósság Kezelő Központ, amelyen a meghirdetett 20 milliárd forintnyi papírt sikerült eladnia. Mivel ez december 30-án jár le, ezért ez már nem fog beleszámítani az év végi államadósság számításba.
A tervezett összegnek megfelelően 20 milliárd forint értékben értékesített három hónapos diszkontkincstárjegyeket kedden az Államadósság Kezelő Központ. Az alacsony keresletnek köszönhetően az átlaghozam 0,72 százalékra emelkedett.
A Portfolio piaci körökből származó információi szerint szeptember 1-jétől távozik az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgatói tisztségéből Borbély László András, illetve a nemzetközi ügyekért, így a devizakötvény kibocsátások levezényléséért felelős Búzás László. A Portfolio-nak sikerült elérnie Borbélyt, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Az államadósság devizaaránya idén év végére 32 százalékra, 2017-re 25% alá csökkenhet, hosszabb távon pedig ezt 10 százalékra szorítaná le az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Barcza György erről a csütörtöki InfoRádió Aréna műsorban beszélt, ahol elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben 4% felettről 3,5%-ra csökkent a GDP-arányos állami kamatkiadás, ami százmilliárdokban mérhető kiadás megtakarítást jelent. A tavaszi brókerbotrányok idején tapasztalataik szerint több tízmilliárd forinttal nőtt az állampapírba fektetett lakossági megtakarítás, ennek aránya pedig 2018-ra előrejelzése szerint elérheti a 20%-ot is a teljes államadósság arányában.
A jelenlegi államadósság- és árfolyamkilátások alapján nem csökkenne, hanem 0,7%-ponttal nőne 2015 végére tavaly év végéhez képest a GDP-arányos magyar adósságráta, így megsérülne az alkotmányos adósságszabály - mutat rá most kiadott anyagában az OTP Elemzési Központ azon interjú következményeként, amely az ÁKK-vezérrel a minap jelent meg a Portfolio hasábjain. A bank szakértői emiatt azt vetik fel, hogy az adósságkezelőnek mintegy 200 milliárd forinttal csökkenteni kellene a nettó állampapír kibocsátást. Ez egyébként - ha valóban így lesz - jól jöhet akkor is, ha a külföldiek továbbra is agresszíven adogatják a magyar állampapírokat.
Hazánk legfontosabb hitelezője, a Franklin Templeton jelentősen csökkentette a magyar kötvénypiaci kitettségét az elmúlt egy évben. Forintban kifejezve 432 milliárdos csökkenésről van szó, ami valamivel kisebb, mint a magyar államadósság két százaléka. Jelentős összeg, de nem akkora, hogy ez veszélyeztesse - az egyébként komoly kihívást jelentő - adósságrefinanszírozásunkat. Bár a magyar stratégiai cél éppen a belföldi finanszírozás erőltetése, ettől még nem feltétlenül szerencsés körülmény, hogy az eddigi legfontosabb hitelezőnk kiszeretett belőlünk. A számok márpedig igen egyértelműek ebben: a Templeton alapjainak a magyar kitettsége észrevehetően jobban csökkent, mint azok teljes mérete. Ráadásul nyitott kérdés még, hogy az óriási ukrán veszteségeit követően ez a folyamat nem gyorsul-e fel még jobban az elkövetkező időszakban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2015. február 1-jei hatállyal Barcza Györgyöt nevezte ki az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatójának - adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A magyar kormány a hangzatos ígéretei ellenére 2014-ben is csak elhanyagolható mértékben lehetett képes csökkenteni az adósságrátánkat - derül ki a Portfolio friss számításaiból. Bár tavaly év végére is leapasztották a kormányzat betéteit, hogy kevesebb adósságot kelljen kimutatniuk, kétes megítélésű tranzakciók legalább most úgy tűnik, nem történtek. A becsült eredmények viszont kifejezetten kiábrándítóak, ugyanis a tavalyi növekedésünk még nagyon szerencsésen is alakult, 2015-ben pedig várhatóan sokkal nehezebb lesz az adósság kinövése.
A magyar államadósság az európai uniós átlaghoz közel helyezkedik el, az adósság finanszírozásán belül csökkent a devizaalapú források aránya. A magyar kötelezettségek szempontjából 2006 volt az utolsó békeév, az árfolyamveszteséget a magánnyugdíjpénztári vagyon mérsékelte - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság mai konferenciáján, Borbély László előadásában.
Manapság azon rugóznak a politikusaink, hogy szerintük csökkeni fog az éppen 25 ezer milliárd forintra rúgó államadósságunk, amire nekünk az első válaszunk az, hogy oké, de mégis mennyivel. A helyzet ugyanis az, hogy a szóban forgó fél százalékos csökkenés nem volna több, mint egy pofon Góliátnak. Mi ezért most kiszámoltuk, hogy mégis milyen pályákon képzelhető el az adóssághegyünk leépítése. Nem is szaporítanánk a szót: még tündérmeseszerű növekedés és a forintgyengülés hazánkból való kitiltása sem lenne elég ahhoz, hogy egy évtizeden belül (ami nagyon gyors!) rendesen átlépjük a 60 százalékos GDP-arányos küszöböt. Sőt, az igazán reális kép valójában az, hogy az elkövetkező 25 évben pusztán 70 százalékig ereszkedhet ez a makacs mutató. Varázslás és unortodoxia ebben a kérdésben biztosan nincsen, tehát ha a kormány kitűzné, hogy az alábbiakban vázoltnál érdemben gyorsabb csökkenést szeretne látni, akkor csak egyetlen fegyvere lenne hozzá: a fájdalmas költségvetési megszorítás.
A digitalizáció fokozhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
